Rólam

Zsófi vagyok, egy 38 éves, angol nyelv imádó, tevékeny, nyitott és érdeklődő, többnyire optimista, alapvetően tipikus nő.  Angol tanárként kezdtem, majd szakfordító-tolmács irányban folytattam a karrieremet különböző műszaki dolgokkal foglalkozó cégeknél Pécsen és Budapesten. Imádtam. Aztán jött Korina és többet nem mentem épülő híd tetejére  vagy egy frissen megrepedt alagút belsejébe tolmácsolni. Majd amikor már nagyon vissza akartam menni dolgozni, kicsit belekóstoltam a digitális dolgokba, elmentem weboldal adminisztrátornak egy évre egy kozmetikai céghez.

img_20160920_094648-1

Ha valaki azt mondja nekem húsz évesen, hogy külföldi férjem lesz és külföldön fogok vele élni, teljesen biztos, hogy rettenetesen kinevetem. Pedig ez a helyzet. Kedves férjem francia, 3 éves kislányunk, Korina pedig kettős állampolgár, de ő még Budapesten született. Én pécsi vagyok, Ivo pedig Nantes-i és Budapesten éltünk egészen 2016. augusztusáig. Szeptemberben úgy döntöttünk, hogy új életet kezdünk, és áttettük székhelyünket Nantes-ba. Ivo programozást tanul, hogy aztán menő informatikai céget alapíthasson, én franciául tanulok, hogy megértessem magamat a családom francia részével, Korina pedig szintén franciát tanul és az itteni ovis helyzettel ismerkedik.

Nagyon szeretek mindent, ami nem hétköznapi, kicsit nem normális. Hiszek az ember szabadságában, hogy úgy éljen, ahogy szeretne. Nagy szavak ezek, de nagy szavak nélkül nincsenek célok, célok nélkül pedig nincsen semmi sem. Az élet nem habostorta, de miért ne próbálhatnánk meg a lehető legtöbb habot rátenni?

Imádom a borokat és a jó ételeket, ami Franciaországban nem hátrány, igaz Magyarországon sem az. Nem vagyok az a kifejezetten világjáró típus, keveset utaztam eddig és csak egyszer éltem külföldön, igaz akkor 4 évig New Yorkban, ahol viszont folyékonyan beszéltem a nyelvet, de utána rettenetes honvággyal igyekeztem vissza Pécsre. A családom és a barátaim mindig nagyon hiányoznak. Ezért is lesz érdekes, hogyan fog sikerülni az az 1-2 év, amit Franciaországra áldozunk. Vajon hogy fogom megtalálni a helyemet, megtanulni a nyelvet, hogy fogok találni munkát és lesznek-e új barátaim? Remélem igen. De addig is, amíg elzekért a nemes célokért kűzdök, írom ezt a blogot, hogy nehogy megbolonduljak közben.

Várhatóan a következő témákat fogom boncolgatni a blogomon:

  • francia konyha a mindennapokban
  • francia szokások
  • Nantes és más francia városok, ahova utazunk
  • gyereknevelés Franciaországban
  • látnivalók, kis történelem
  • divat, szépségápolás
  • érzelmi hullámvasút