Dordogne-Périgord felfedezése

De hol is van ez? Délnyugat Franciaországban jártunk, egy számomra teljesen ismeretlen, de mesés tájon. A Dordogne-Périgord megyét keletről a Lot folyó határolja, nyugatról pedig Gironde borvidéke és Saint-Emilion. Azt találtam egy weboldalon, hogy ez a terület világszerte híres az őskori hagyatékairól, változatos tájáról és gasztronómiájáról. Én bizony még sosem hallottam róla, és senki sem mesélt nekem róla, azok közül az ismerőseim közül, akik Franciaországban jártak, de eddig az itteniek sem említették. Párizs után ebben…

Read More

Tavaszi szünet – Biscarosse és környéke

Igazábol a franciaországi húsveti szünetről van szó, de idén elcsúsztattak az időpontot, hogy májusban a gyerekeknek legyen két és fél hét szünete egyben, ugyanis kettő hosszú hétvége is beleesik ebbe az időszakba. Álom a gyereknek, horror a szülőnek. Ilyenkor én nem tanítok, hanem átállok főállásu anyuka üzemmódba, ugyanis nem keresek annyit, hogy megérje fizetni az önkormányzati napközit, vagy egy fizetős tábort, mivel a nagyszülők még dolgoznak. Jelen esetben nagyon jó dolgunk van, mert a férjem…

Read More

Dráma a TGV-n!

Ha nyár, akkor Balaton! Pontosabban, Balatongyörök! Igen, én is a Balatonimádók táborát erősítem, mivel itt töltöttem gyerekkorom nyarait. Ugyanakkor, amióta francia lovagom van, ha nyár, akkor Bretagne is! Azon belül is Quiberon, mivel a férjem itt töltötte gyerekkora legszebb nyarait. Mindkettőnknek megvan tehát a nyári szerelme. Miután kitört az oviban a nyári szünet, felpakoltunk mindent, ami nyárra kell és két bőrönddel plusz két hátizsákkal elindultunk Magyarország felé. Ezúttal három hét kimenőt kaptunk. Nantes-ból vonattal szoktunk…

Read More

Nélkülem üres a Place Pigalle

Pontosabban nélkülünk! Hétfőn értem haza négy napos párizsi utamat követően, amelynek gyerekkori, szívbéli jó barátnőmmel vágtam neki. Én Nantes-ból indultam, ő Budapestről és Párizsban találkoztunk. Így megy ez a mai világban, amikor az ember hol itt hol ott lakik néhány évig, aztán csak győzzük követni egymás éppen aktuális koordinátáit. De komolyan, ha valakivel nem találkozom két-három évig, könnyen lehet, hogy már nem abban az országban él, amelyikben én gondolom. Párizs valóban megér egy misét. Fantasztikus…

Read More

A francia kisvárosok romantikája

Hallott már valaki Montaigu-ről? Nem hiszem. Én sem hallottam róla soha, mert ez egy nagyon kicsi városka, 5000 fős lakosságával Nantes-tól 35 percre autóval. Felmerül tehát az a jogos kérdés, hogy minek mentünk mi oda? Egyik szombat délután, amikor Korina épp a nagyszülőknél bulizott és amikor a napsütés már annyira hívogató volt, hogy nem lehetett másra gondolni csak a kirándulásra Ivonak mondtam, hogy keressen valami közeli helyet, ahova elugorhatunk turistáskodni. A választás azért esett Montaigu-re,…

Read More

Utazás kisgyerekkel!?

Igen, lehetséges. És érdemes! Persze vannak olyan városok, ahová érdemesebb kettesben elmenni romantikázni (mint utólag kiderült Liszabon is egy ilyen város) de alapvetően egy három éves gyerekkel már lehet utazni, kirándulni, várost nézni. Kissebbel is, csak máshogy. Azt azért hozzá kell tennem, hogy csak olyan induljon el kisgyerekkel várost nézni, aki el tudja engedni azt a fájdalmat, hogy egy múzeumban nem tud mindent nyugodtan végigolvasni, illetve hogy időnként egyes látnivalóknál a tervezettnél kevesebb időt tud…

Read More

Quiberon – hív az Atlanti óceán

A franciáknál november 11-e nemzeti ünnep. Az első világháború végére és az ott elesett katonákra emlékeznek e napon, mivel a Compiegne-i fegyverszüneti egyezmény aláírásával – 1918. november 11-én -hivatalosan is véget ért a háború a nyugati fronton. Mivel november 11-e péntekre esett, ez egy hosszú hétvégét jelentett számunkra. Ivo még mindig a odalenn délen meseszép éjen édes édent remél (ma 17 fok volt Dél-Franciaországban), így Korina s én becsatlakoztunk anyósomékhoz és elutaztunk velük Quiberonba, a…

Read More

Mont Saint Michel a gyönyörű

A múlt hétvégi kirándulás rengeteg élményt szolgáltatott számomra. A hétköznapok amúgy is hasonlóan telnek mindenhol, a közhiedelemmel ellentétben azért mert valaki külföldön él nem történik vele minden egyes nap valami érdekes vagy vicces dolog. A kerítés meg a kolbász dolga bizony igaz. Vasárnap autóztunk át Mont Saint Michel-be, ami Franciaországban a második leggyakrabban látogatott nevezetesség. Gondolom mindenki ki tudja találni, hogy mi az első. Én már régóta szerettem volna eljutni ebbe a régi apátságba, amely…

Read More

Akvárium túra extrákkal

Szombat délután áttértünnk a gyerekbarátabb programokra, bár bevallom hogy az állatos programokat én is ugyanúgy élvezem, mint Korina. Az akváriumok Ivo nagy kedvencei, úgyhogy nem volt kérdés hogy megnézzük-e a Grand Aquarium Saint Malo – t. Számomra a tengerek és ócéánok világa mindig lenyűgöző,  mert addig amíg a budapesti Tropicarium nem létezett és főleg amíg én pécsi leány voltam ezeket a tengeri állatokat csak a filmekben és a tévében láthattam. Olyan jó látni ahogy úszik…

Read More

Irány észak – Saint Malo

Szombat reggel felpakoltunk és elindultunk hármasban észak Bretagne felé. Később kiderült, hogy normandiában (is) jártunk, de még nem ismerem rendesen a francia régiók határait. Ez amúgy is a vita tárgya errefelé, ugyanis egyes városok az adminisztratív változások folytán ma más régiókba tartoztak mint régen, és sokan harcolnak, illetve tüntetnek azért, hogy egy-egy város ismét abba a “megyébe” tartozzon, mint a hőskorban. Ebből is látszik, hogy alapvetően az emberek mindenhol egyformák. Legalábbis Európában. Egy éjszakára foglaltunk…

Read More

Hétvége Quiberon-ban

Egy bizonyos szempontból a mázlisták közé tartozom. Ivo anyukájának és apukájának egy kis francia óceánparti városban, Quiberonban van nyaralója. Nantes-től 2 óra az út autóval a városig, ami egy Bretagne-ból kinyúló félszigeten fekszik. Itt töltöttük a hétvégét. Szeptemberhez képest remek idő volt, napsütés és 18-19 fok, kis szél. A tenger ugyanennyi. Hiába az Atlanti óceánról van szó, az itteniek akkor is csak “la mer”-nek, a tengernek nevezik, amikor beszélnek róla. Kérdeztem, hogy miért, de nincs rá…

Read More

Óceánparti kiruccanás Pornichet-be

Vasárnapra szép időt mondtak, így az óceánpart felé vettük az irányt délután. A legközelebbi kisváros, Pornic 45 percre van Nantes-tól, itt már voltunk 4 éve, úgyhogy kicsit feljebb vettük az irányt és 55 perc alatt elértük Pornichet-t. Plusz szerencse, hogy Ivo legjobb barátja, Simone, jelenleg Guerand városában lakik a barátnőjével Valerievel így ők is át tudnak ugrani a partra, mert 10 percre laknak az óceán parti városoktól. Fantasztikus, hosszú, homokos tengerpartot találtunk, rengeteg szörfössel. A…

Read More

Utazás a sajtok földjére – 2016. 08. 30.

Nantes-i étetemet 2 repülőgéppel közelítettem meg. Első körben Párizsig kellett eljutni, ez egy  2 órás út majd 3 órás várakozás után jött a következő járat, amely már csak egy órácska. Az első gépen Korina zömmel aludt, mert a délutáni alvását kihagytuk, hogy a repülőn aludjon. Ez működött. A nagy kihívást, főleg egy 3 éves gyerekkel, mindig a 3-4 órás várakozás jelenti a két járat között. A párizsi reptér nem túl gyerekbarát, még Budapesten is találtam…

Read More