Hazaköltözésünkkor azt gondoltam, hogy nem sok érdekességről tudok majd írni, mert nem érnek majd meglepetések, hiszen minden a megszokott lesz Magyarországon. Azt hiszem, hogy tévedtem. Nagyrészt minden ugyanolyan, mint volt, csak én lettem más, ezért akad még mondanivalóm… Azt hiszem elfáradtam a 3 hónapos átmenetben, amíg mindig máshol laktunk, “nem volt otthonunk” és napról napra éltünk …
A francia óvodai rendszerről már itt-ott írtam és talán azt is említettem, hogy mennyire elégedett vagyok vele. Annyira, hogy néha nem is akarok hinni a szememnek. A mi csoportunknak kettő óvónője is van (mert az egyik az óvoda igazgató) és bármelyikkel találkozom mindig csillógó szemmel, mosolyogva üdvözölnek és Korinához is van még a nap végén …
Véget ért a tavaszi szünet, amelyet Magyarországon töltöttünk. Csupa szép, csupa jó napok, családdal, barátokkal, jó időben, jó hangulatban, régi, szeretett helyeken. Persze – mondják – ilyen a nyaralás, aztán jönnek újra a dolgos hétköznapok, amelyek mindenhol ugyanolyanok. Ez biztosan így is van, de nekem akkor sem volt semmi kedvem visszatérni Franciaországba. Remélem, hogy az a …
Januárban kérem szépen dolgoztam. Egy magyar-angol fordítással kerestem egy kis baguette-re valót. Az utolsó anyagot kedden leadtam, így szerdától belevethettem magamat a szabad élet örömeibe. Érdekes, hogy most, egy kis munka és a határidők fogsága után mennyire tudom értékelni azt, hogy szabadon dönthetek az időm beosztásáról. Én már csak így vagyok összerakva. Szerda délután nincs …
A hétvége relatíve csendesen telt, otthon voltunk Nantesban. Péntek este vacsorapartit tartottunk, igaz jóval kisebb létszámban a Budapesten megszokottnál. Ivo legjobb barátja jött át a barátnőjével, akiket nagyon kedvelek én is. Mindkettőjüket, ami lássuk be elég ritka, főleg ha nem az ember saját barátairól van szó, hanem a férj/pasi vonalán kapottakról. Vegetariánus vacsival kellett készülnünk, …
A karácsonyfavásárlós posztomat elfelejtettem folytatni, mert semmi újabb dráma nem követte. A kezdeti viszontagságok után simán feldíszítettük a fát, amely először mindig olyan nagynak tűnik a lakásban, majd amikor az ember lebontja, szinte hiányzik neki, mert annyira a lakás részévé vált. Nem tudom itt merjük-e hagyni január hatodikáig, kicsit félek, hogy katasztrofális mennyiségű lehullott tűhalmaz …
Most még nincs nagy gond, mert csak három és fél éves, de mi lesz később, amikor már komolyabban elgondolkodik majd azon, hogy honnan jön az ajándék? Minden országban mások a karácsonyi hagyományok de vannak átfedések és hasonlóságok viszont ritka, hogy egy vegyes házasság ezen alapulna. Amíg nincsenek gyerekek nincs is nagy gond, hiszen mindenki örül …
A franciáknál november 11-e nemzeti ünnep. Az első világháború végére és az ott elesett katonákra emlékeznek e napon, mivel a Compiegne-i fegyverszüneti egyezmény aláírásával – 1918. november 11-én -hivatalosan is véget ért a háború a nyugati fronton. Mivel november 11-e péntekre esett, ez egy hosszú hétvégét jelentett számunkra. Ivo még mindig a odalenn délen meseszép …
Pongi barátném megjegyezte egyszer, hogy a kisgyerekes anyukák a legritkább esetben írnak őszintén otthoni szenvedéseikről. Ezzel egyet kellett értenem, bár napjainkban lehet azért találni több írást az interneten azokról a kínokról, amelyek letépik a rózsaszín habos álomvilágot az anyák hétköznapjairól. Mindenesetre én úgy gondolom, hogy sokszor a végletekbe esnek ezek az író-anyák, mert vagy minden csodás …
A hétvégén sajnos beteg voltam, valami influenza szerű dolgot kaphattam el, mert csak a fejem, a torkom és a hátam fájt és úgy általában nagyon gyengének éreztem magamat. Így semmi hasznosat vagy izgalmasat nem csináltam, azt leszámítva hogy vasárnap este Ivo szüleihez voltunk hivatalosak vacsorára. Addigra kicsit összeszedtem magamat. Kisebb buli alakult ki, ugyanis ott …
Amikor az ember nem találkozik vagy találkozhat minden nap vagy hétvégente az anyukájával és ha eljön a találkozás ideje, de külföldön, az egy teljesen más élmény. Az érkezés előtt iszonyatosan várja, amikor megérkezik borzasztóan boldog és amikor elmegy hihetetlenül szomorú. Minden érzelem sokkal fokozottabb és minden pillanat sokkal jobban megbecsült. Sokszor előbújik az a gondolat …
Beköltöztünk. Még vannak apróbb hiányosságok, ruhakupacok a földön és egy kicsit “steril” a lakás függönyük és képek nélkül, de teljesen lakható. Annyira ki volt centizve a beköltözés, hogy akkor aludtunk mi is ott először, amikor anyukám gépe október 18-án éjjel leszállt Nantes-ban. Azóta leginkább tursitáskodunk, megspékelve itt-ott néhány lakberendezéshez szükséges feladattal. Egy kis templomnézés, egy …
Korina egy hete elkezdett franciául beszélni. Ez azt jelenti, hogy 3 hét után már egész jól meg tudja értetni magát az oviban és a nagyszülőkkel pedig még jobban kommunikál. Mindenki boldog! Korinánál most a magyar a domináns nyelv még, de reméljük hogy hamar eljutunk oda, hogy balansz kétnyelvű legyen, amikor a két nyelvet már egyformán jól …
A szerdai ovimentes délutánt nagyon kellemes kis turistáskodással töltöttük Nantes belvárosában. Tart még a meglepően nyárias időjárás és sokat süt a nap, így beneveztünk egy kisvonatos városnéző útra. Nagyon kellemes negyven perc volt, bár nagy bánatomra a hangfalakból szóló, francia idegenvezető mondanivalójából édes keveset értettem, de majd elolvasom a Wikipédián! Azt teljes mértékben meg tudom érteni, …
A mai reggelen kis sírással engedtük el Korinát az óvodában, nem nagyon akart maradni. (én végül nem sírtam ma reggel) Későbbi saját elmondása szerint picit sírt csak a délelőtt során de ma már többet játszott és nem rázta ki a hideg a gondolattól, hogy hétfőn vissza kell mennie. Aranyos volt, mert előtő este pontosan megfogalmazta, …