Francia húsvét

Tavaly úgy jött ki a tavaszi szünet az oviban, hogy hazautaztunk Magyarországra húsvétra, idén viszont teljesen eltolták a szünetet, így a húsvétra idén csak egy három napos hétvégét kaptunk.

Az ünnepekben a lagnehezebb távol lenni az otthontól és a családtól. A gyerekkoromat leszámítva sosem voltam nagy húsvétozó és a sonka-kalács-toljás trió sem hozott lázba sokáig. A tojásfestés az mindig is nagyon vonzott, de valahogy elcsendesedett bennem a nagy nyusziváró. Mióta gyerekem van, minden megváltozott, és ezzel együtt visszatért a húsvét is. Egy négy évessel amúgy is már mindenbe bevonható és a tojásfestés már kisebb kora óta érdekli, így idén már extázisba került és a napokat számolta vissza húsvétig. Igazából ajándékra nem is számított, csak a csokitojás keresés és a tojásfestés tartották lázban, valamint az a tény, hogy a francia nagyszülőkkel együtt ünnepeltünk a hétvégén Quiberonban, a tenger mellett. Engem pedig az tartott lázban, hogy megmutatom nekik a hagyományos sonkavacsorát.

Az időjárás nem kényeztetett el minket, 2 nap eső és egy fél szombati lájt napsütés télikabátban; ennyire futotta. Szerencse, hogy a szombat esti sonkavacsorára való készülődés izgalmában nem is nagyon volt időnk ezen rágódni. Lássuk akkor, hogy mit lehet Franciaországban beszerezni a hagyományos sonkavacsorához.

Kezdjük is a sonkával. Az a kötözött, füstölt sonka, amit vízben kell főzni, nincs (a leltár Nantes-ra vonatkozik, szerintem Strasbourg környékén más  a helyzet). Néhány szupermarket és három hentes után egyetlen helyen találtam egy füstölt sonkát, de azt szeletenként árulták és serpenyőben sütve javasolták elkészíteni. Ezután más oldalról vizsgáltam meg a dolgot. Francia recepteket kerestem, amiben füstölt sonka szerepelt. Kiderült, hogy itt is van (a neten legalábbis) húsvéti sonka, csak ezt sütőben sütve készítik el, és valamilyen szósszal (mustáros-mézes, mustáros-juharszirupos) öntik le, amelyben 1-2 órát sül. Ezt a megoldást választottam tehát, a francia sonkarecepthez kerestem a sonkát. A piacon vettünk végül egy 1,2 kilós füstölt soka darabot, ami nyers volt. Aranyáron adták, kilója 6600 forint körül mozgott.

A kalács. Nagyon szeretek sütni, de a házi kaláccsal egyszer nagyon befürödtem. Még a legnagyobb jóindulattal sem lehetett elfogyasztani, annyira tömör, fujtós lett. A kalács, vagy briós viszont itt egy más kategória, sokkal édesebb és a pékségek polcain sem találtam a magyarhoz hasonlót. Végül nekiveselkedtem mégis. A friss élesztőt itt csak pékségekben lehet kapni, és 5 dkg-ig ingyen adják. Eddig rendben is volt. Kedves, kalácssütőmester barátnőm ellátott recepttel, tanácsokkal, videóval, mindennel, amit a technológia lehetővé tett, láttam hát tisztán, hogy mi a módszer, és mi a cél. A kalácsomat az új recept extra 5 dkg vaja menthette meg, mert a tésztája ugyanolyan dagaszthatatlan ragacshalmaz lett, mint néhány évvel ezelőtt, csak idén nem adtam fel és 20 percig nyúztam kis liszttel megtoldva mindig. Végül jó lett, de ezt egészen a felszeleteléséig nem lehetett tudni.

A torma egy kelet-európai jellegzetesség. Franciaországban szinte sehol nem lehet kapni. Vettünk wasabit, ami torma alapú, mígnem az ezredik pici delikáteszben a férjem szombat reggel, az utolsó pillanatban talált egy kis üveg tormát – majd 1200 forintért – így ezt is kipipálhattuk.

Az újhagyma. A nyers zöldségek közül mindent könnyen megtaláltunk a piacon, igaz itt a retek mini méretű, az otthoniakhoz képest, tv paprika pedig nincs csak az édes, kaliforniai parikákat eszik. Újhagyma érdekes módon nem volt sok helyen, a csütörtöki nagypiac kb. 30 standja külzül talán ha háromnál láttunk ilyet.

Végül aztán sikerült mégis előállítani egy franciás-magyaros húsvéti sonkát és egy nagyon finom vacsoránk kerekedett, ami mindenkinek nagyon ízlett. Desszertnek répatortát sütöttem, ami ugyan eredendően amerikai, de a neten úgy látom, hogy Magyarországon is nagy népszerűségnek örvend, ha az ember a “húsvéti desszertek” keresőszavakat beírja a gugliba. Arról nem is beszélve, hogy én nagyon szeretem és ez volt a desszertvágyam. Pont.

A csokitojás keresése a kertben Franciaországban is hagyomány, igazából azt hiszem ez az egyetlen húsvéti őrület itt. Parkokban, állatkertekben és kastlyokban is szerveznek csokitojás-kereső gyerekprogramokat. Mi ezt a kertben hajtottuk végre. Korina alig várta már a csokikeresést, ezért futott egy üres kört is, mert már délelőtt le akarta ellenőrizni, hogy megjött-e a nyuszi, ami még korai volt majd hazautazásunk előtt, a takartást követően még egy utolsó körre kiment a kertbe, hogy pár zugot még utoljára megnézzen.

A tojásfestés sem ment simán. A boltokban klasszikus tojásfestéket nem lehet kapni. Nincs. Tudom, hogy vannak természetes megoldások, mint a hagymahéj, de most nem voltam elég zen hangulatban ehhez. Francia youtoube videókhoz folyamodtam, s itt rátaláltam az ételfestékkel való tojásfestésre. Az elv ugyanaz, mint a klasszikus otthonié. Egy pohár vízbe 5 csepp ételfestéket kell tenni és egy kanács ecetet. Sajnos a színek nem lettek olyan élénkek és egységesek, mint ahogy reméltem, de azért így is lett sárga, piros és kék tojásunk, amelyekre még kis cuki állatos ábrákat is ragasztgattunk. Zsírkrétával is rajzoltunk a tojásra, majd megfestettük, ez is jó lett. Egyedül a harmadik verzió – ami a legcviccesebb is volt egyben –  nem működött. Borotvahabot fújtunk egy tálba és a három színű ételfestékből pöttyöket csepegtettünk rá, majd egy fogpiszkálóval összekevertük a színeket. A tojást ebbe a színes habba fektettük bele, vártunk 10-15 percet, letöröltük róla a habot papírtörlővel, de a végén semmi színe nem maradt. Bezzeg az ételfesték megfogta anyósom fehér kerámiatálját…

Így telt nálunk a francia-magyar húsvét az idén, remélem mindenki nagyon kellemesen töltötte az ünnepet Magyarországon és a világ minden táján!

Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

6 thoughts on “Francia húsvét

  1. Szia,

    Mi Ile-de-France on lakunk, tojasfestést en is nagyon akartam, mi a termeszetes modszerrel probalkoztunk ( de nem működött :)) az ételfesték jo 5let.
    A tavaszi szünetben lemennék Nantes ba szétnézni- esetleg lenne kedved megírni, mi az, amit nem szabad kihagyni? ( 2 felnőtt+ 2 gyerek, a nagy fiu, 13, a kicsi lány, 6éves)

    1. Szia! Remek ötlet Nantes-ba kirándulni! Nem szabad kihagyni a Les Machines de l’Ile-t ahol egy elefánt jár körbe (fából és fémből készült) és egy remek tengeri világ tematikájú, 3 emeletes körhintán lehet menni (felnőtteknek is élmény!) valamint egy kisebb múzeum is van az összes eddigi gépesített állat vagy figura számára, illetve hogy hogyan készült.
      https://www.lesmachines-nantes.fr/

      Aztán a Jardin des Plantes a legjobb park/botanikus kert, van egy pici állatsimogató is kecskékkel és egy játszótér (ha a 6 éves még élvezi)

      A vár is szép, de a múzeum 2 gyerekkel túl hosszadalmas (min. 2 óra), viszont fel lehet menni a várfalra belépő nélkül is. A belváros nem nagy, ott sokat lehet sétálni, úgy hogy a nagyobb templomokat és tereket útbavegyétek.

      A Passage Pomeraye-t imádom, mert gyönyörű, itt boltok vannak, a legtöbb elég drága de a Pylones-ban mindig lehet venni vicces apróságokat (a gyerekeknek is!)
      https://www.tripadvisor.com.ph/Attraction_Review-g187198-d253292-Reviews-Passage_Pommeraye-Nantes_Loire_Atlantique_Pays_de_la_Loire.html

      Aztán ha esik akkor a leggyerekbarátabb múzeum az a Természettudományi múzeum. Én ide rendszeresen járok a lányommal, igaz ő kisebb és szereti a színezési lehetőséget a végén, de a nagyobbak pedig számítógépen keresgélhetnek az állatok családjai között. Mindig van időszakos kiállítás is, idén a pókokról lesz, illetve van egy kisebb terrárium, ahol kígyókat lehet látni. Ez is mindig nagy favorit nálunk.
      https://www.tripadvisor.com.ph/Attraction_Review-g187198-d4697583-Reviews-Musee_d_histoire_naturelle_de_Nantes-Nantes_Loire_Atlantique_Pays_de_la_Loire.html

      Aztán ha van kedvetek még tovább menni, Nantes-tól 45 perc autóval Pornic, az óceánparton. Ez egy helyes kisváros (falu?) és lehet játsszani a homokban, plusz jó a fagyi.

      Remélem jó időtök lesz! Hozzatok azért kapucnis kabátokat, vagy esőköpenyt, mert az eső itt gyakran jön-megy, igaz nem nagy volumennel, de számolni kell egy kis “zuhannyal”.

      Üdv: Zsófi

  2. Szia Zsófi!

    Egy ideje csöndes olvasója-kedvelője vagyok a blogodnak, eleinte Magyarorszáról, az utóbbi időkben pedig Nantesból. Aktuális még a munkakeresésed? Egy fordítási projekthez keresek fordítót és rád gondoltam 🙂 Ha érdekel, folytatjuk provátban?

    1. Kedves Nikolett! Köszönöm, hogy írtál és igen, mindenképp vegyük fel a kapcsolatot.
      Kereslek hamarosan emailben.
      Üdv:
      Zsófi

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *