La rentrée – az mi?

Az emberek többsége augusztusban megy szabadságra Magyarországon, de úgy látom, hogy Franciaországban ez még fokozottabban igaz, mert itt mintha az élet is megállna ilyenkor. Nantes-ban legalábbis.

Az teljesen érthető, hogy hétvégén ritkábban járnak a buszok, mint hétközben, de hogy a buszmenetrend általánosságban úgy van itt kitalálva, hogy az iskolaévben sűrűbben járnak a buszok, mint nyáron, az szerintem egészen elképesztő. Szegény dolgozó  ember, aki nem autóval jár, és aki nem lógatja két hónapig a lábát az Atlanti óceán francia partjainál, az nagy valószínűséggel átkozza ezt a rendszert. Még nekem is borsot tört az orrom alá, pedig én csak a gyerekkel jártam erre-arra, de időnként 30 percet kellett várni a buszra. (Persze a pécsi menetrendekhez képest még ez sem rossz, de én már a budapesti tömegközlekedéshez vagyok szokva.) Pontosabban szólva, rendesen meg kellett nézni a menetrendet mielőtt bárhova útnak indultunk.

A város központját leszámítva pedig a környékünkön a kisboltok fele 2-3 hétre bezárt. Egyszerűen kiteszik a táblát, hogy elmentek szabadságra és majd augusztus végén nyitnak ki újra. Ez egyrészről szerintem szuper, mert azt jelenti, hogy meg tudnak élni és nyugodtan el tudnak menni szabadságra, úgy hogy teljesen bezár a bazár, másrészről viszont nemigen tudtam a szórólapjaimat hozzájuk beadni. Csupán egyetlen pékségbe és – bár ez nehezen hihető – a bankba. A pékségből 4 nap alatt elvitték az összes szórólapomat, de senki sem hívott fel, hogy angolt tanulna. Hát ilyen a vállalkozók élete, kezdeti nagy remények és csekély siker. Majd alakul. Augusztusban inkább ne akarjon az ember dolgozni Franciaországban. (Hozzá kell tennem, hogy emiatt persze teljesen összeomlottam, hogy megint nem tudok semmit sem csinálni, pedig már égne a kezem alatt a munka. Sajnos be kellett látnom, hogy felesleges megőrülni a tétlenségtől, mert semmit nem lehetett tenni ellene, de ugyebár a valóságban ez nem így működik.)

A la rentrée az iskolakezdés és a nyaralás után a munkába való visszatérés gyűjtőneve, bár az iskolakezdésre használják gyakrabban. Óriási izgalommal készül itt midnenki a szeptemberre, de hát nem is meglepő ez annyira látva azt, hogy augusztus második felében mindenki szabadságra ment. A boltokban még akciókkal is várják a nagyérdeműt, és nem csak tollat meg radírt lehet kedvezményesen vásárolni, hanem ruhát vagy háztartási cikkeket is. (Nem, nem vettem semmit. Eddig.) Az is érdekes, hogy Nantes-ban augusztus legvégén volt a legmelegebb, nyári idő (28 fok). Ezek után a nagy augusztusi nyaralásőrület teljesen érthető.

Azt mesélték, hogy a franciák nem is igazán újévkor “kezdenek új életet” és próbálják a fogadalmaikat betartani, hanem szeptemberben. Nálam is új időszámítás kezdődik. Indul a nyugdíjasklubban az angol tanfolyamom és 3 potenciális tanítvánnyal vagyok éppen egyezkedésben, hogy mikor s milyen formában jönnének tanulni. A többet sportolok fogadalom is elhangzott a fejemben, be is iratkoztam egy pilates próbaórára. Milyen jó a franciáknak, hogy egy évben kétszer is fogadkoznak! Ami nem sikerül szeptemberben, azt meg lehet próbálni újra januárban. Nekem pedig a legjobb, mert én kéthavonta fogadok meg újabb és újabb dolgokat, mivel a sűrű aggódásom és kételkedésem miatt a kedélyállapotom nagyjából ilyen időintervallumonként változik. “Szobám mélyén sajnáltam magam egészen addig, amíg meguntam” – Zoltán Erika tudta rég, hogy megy ez. Csak nekem nem a szerelem hiányzik, hanem a munka és a közösség. Mindig visszalendülök a tettrekész állapotra, de azért nehéz néha.

Korina középső csoportos lesz az oviban. Ez nem jó hír abból a szempontból, hogy már nem nagyon tudunk “lógni”. Ez csak annyit jelent, hogy a kiscsoportos óvónéni azt mondta, hogy nem gond, ha a magyarországi útjaink hosszabbra sikerednek az iskolai szünetnél, de ennek a középsőben vége. Haza kell érnünk most már mindig a sulikezdésre, nincsenek plusz napok. Korina ovijában az a rend, hogy minden évben új óvónőt kapnak. Ez csak számomra furcsa, itt senkit nem zavar. Azt mondják, hogy minél több nevelési stílushoz hozzászoknak, annál jobb. Megint csak én fogok izgulni, azt már látom.

Így állunk pár nappal a “la rentrée” előtt és addig is élvezzük, hogy a nagycsalád még mindig a nyári vakációját tölti Nantes-ban és Korina sosem unatkozik. Mondjuk mi sem!

Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

3 thoughts on “La rentrée – az mi?

  1. „Az teljesen érthető, hogy hétvégén ritkábban járnak a buszok, mint hétközben, de hogy a buszmenetrend általánosságban úgy van itt kitalálva, hogy az iskolaévben sűrűbben járnak a buszok, mint nyáron, az szerintem egészen elképesztő.”

    Miért mondod, hogy elképesztő? Például Magyarországon is más a HÉV nyári menetrend, és az iskolaidős. És például január elsején egyáltalán nincs felék semmilyen busz. Szóval a nyári még tök jó.

    Egyébként azért meg lehet oldani a “lógást”. Csak be kell írni a füzetébe. Még az iskolából is el lehet hozni egy egy fél napra, főleg pénteken jó, amikor úgyis félnap van (legalábbis nálunk így van)

    Ja, és hajrá az óvodához! Mi is várjuk már a rentrée-t, nagyok mennek a a CE1-ba és a kicsi grande section-ba.

    1. Szia! Igazad van a menetrenddel kapcsolatban valóban. Ugyanakkor, én Budapesten sosem éreztem, hogy sokat kellene várnom a tömegközlekedés során amikor nyáron jártam be az irodába. Lehet, hogy azért sokkolt, mert túl nagynak találtam a különbséget a Nantes-i sulis/nyári menetrend között.

      Köszönöm a tippet a lógásra! Néha jól jön egy-egy nap. A kis csoportban nagyon szabadon engedtek minket mert akár 2-3 nappal később is mehettünk vissza egy-egy évközi szünet után, így sokkal jobban tudtuk tervezni a repülőjegy foglalást, nyugodtan kiválaszthattuk az olcsóbb napokat.

      Nektek is jó rentrée-t! 🙂

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *