Segítség, a gyerekem francia lett!

A kislányom három és fél éves és francia-magyar állampolgár. Számomra magyar és francia, a férjem szerint feltételezem, hogy francia és magyar.

Baba korában, amikor időm nagy részét otthon töltöttem vele, a barátnőm ellátott a Kétnyelvű gyermek és egyéb hasznos szakirodalommal. Ekkor még csak sejtettem, hogy mi előtt állok, de nem akartam elfogadni. Amikor valami olyasmit olvastam a könyvben, ami nem tetszett, mindig arra gondoltam, hogy ez az én családomban ez nem így lesz, mert majd én teszek róla hogy a magyarsága ne kopjon meg és ne ez legyen a gyengébb nyelve. Hogy is lehetne az anyanyelve a gyengébb? Ugyanis a kétnyelvű gyerekeknél gyerekkorban az egyik nyelv mindig gyengébb, aztán később felfejlődhet a gyengébb nyelv az erősebb mellé. De nem minden esetben.

No, nem mintha annyira sokra menne a magyar nyelvvel, amelyet kizárólag Magyarországon tud használni, de egyszerűen nem tudtam belegondolni abba, hogy esetleg valamikor ez lehet a gyengébb nyelve. Számomra a magyar nyelv az identitás egyik fő meghatározója és a magyar irodalom és történelem (felnőttkorra már megkopott) ismerete is elengedhetetlen.  Igaz, az iskolás korú gyerekeket nevelő ismerőseimtől egyre gyakrabban hallom, hogy a mai ifjúságnak problémát okoz a magyar klasszikusok régies nyelvezete és lassú tempója.

Aki eddig eljutott az olvasással valószínűleg már sejti, hogy mi történhetett Korinával és a francia nyelvvel. December 21-én írtam utoljára a nyelvi feljődéséről, amikor még többnyire vegyes mondatokban beszélt. Három Magyarországon töltött év és 6 franciaországi hónap után jelentem, hogy a lányomnak érezhetően a francia az erősebb nyelve. Per pillanat. Már szinte alig beszél vegyes mondatokban és egyre többet beszél franciául. Nem csoda, hiszen az oviban annyi mindent tanul ezen a nyelven. Én hiába énekelek neki időnként egy-egy komoly válogatást a magyar gyerekdalokból a Cirmos cica hajtól kezdve a Boci boci tarkán át az A part alattig, valahogy úgy látom, hogy bár emlékszik rájuk és némelyiket énekeli is velem, mégis mintha ez már valami exotikus dolog lenne számára a múltból. Magától is énekelget, de az oviban tanult, aktuális francia dalokat. Ezeket én sajnos nem tudom vele énekelni, mert nem ismerem őket, viszont ahogy ő énekli, úgy meg nem értem jól a szövegét.

Magyarul pedig elkezdett kicsit hibásan beszélni, ugyanis franciáról fordít. Ennek okára úgy jöttem rá, hogy a nyelviskolában most tanultam azt, hogy a mettre (egyik alap jelentése: tesz) ige számtalan módon használható, hasonlóan az angol put igéhez és rengeteg dolgot ki lehet fejezni vele. Azonnal megértettem, hogy Korina miért mondja azt, hogy teszed a tévét vagy teszed a pulóvert? Íme ezért:

Il met la radio – Bekapcsolja a rádiót      Korina fordításában = teszi a rádiót

Il met son pull – Felveszi a pulóverét      Korina fordításában = teszi a pulóverét

Ami az angolban és a franciában is működik, az a magyar nyelvben nem, de ő ezt még nem tudja. Hát így megy ez nálunk mostanság.

Kicsit szomorúan konstatálom, hogy sokkal több eneriát kell majd a magyar nyelvbe fektetnem mint eddig, ha azt akarom, hogy a magyar tudása tartsa a franciával a tempót; illetve el kell fogadnom, hogy amíg Nantes-ban élünk addig szemmel láthatóan a francia lesz az erősebb nyelve. Az viszont fantasztikus, ahogy hat hónap alatt teljesen elsajátította a francia “R” hang eredeti kiejtését, ami nekem például már sosem fog sikerülni. Emiatt mindig elérzékenyülök ha hallgatom amikor franciául beszél, mert látom hogy mennyire jól megy neki és nagyon büszke vagyok rá!

Végül pedig lássunk 9 jelet, amelyek szerint a gyerek valószínűleg francia:

  1. Jobban ismeri a sajtok fajtáit, mint te.
  2. Remekül biggyeszti a száját, ha valami nem tetszik neki.
  3. Jobban beszél franciául, mint te és az akcentusa imádnivaló.
  4. Francia útlevele van.
  5. Minden nap kaphat valami édességet uzsonnára, ezért nem nyafog érte napközben.
  6. Szoros kapcsolatot ápol egy “Doudou” (ejtsd: dudu) nevezetű tárggyal (egy rongydarabka aminek feje van), ezzel alszik és elválaszthatatlanok.
  7. Olyan mintha egész évben szünet lenne az óvodában vagy az iskolában, annyi 2 hetes vakáció jár neki.
  8. A kanapén/ágyon ugrálás nem tilos számára, sőt kifejezetten az erre kialakított részeken űzhető otthon, de másoknál is.
  9. Szépen eszik étteremben (és szeret is) annak köszönhetően, hogy az asztalnál eszik, attól a pillanattól fogva hogy megtanult ülni.
Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *