Korina és a bulizás

Azt hiszem három éves korban megváltozik az élet. A lányomon látom, hogy teljesen más a gondolkodásmódja most három és fél évesen, mint fél évvel ezelőtt volt. Mintha egyfolytában forognának a kis fogaskerekek az agyában, mindig töri a fejét valamin, egyfolytában egyezkedik, mindenről van véleménye és trükkös.

Arról ne is beszéljünk, hogy fáradhatatlan és időnként még nálam is később alszik el. Nem tudom hogy bírják ezek a mai gyerekek a kiképzést.

Korina mindenben a viccet keresi. Mostanában egyfolytában az foglalkoztatja, hogy mi vicces. Valamit rosszalkodik vagy csinál és utána érdeklődik nálam, hogy “anya ez vicces”? Általában számomra nem viccesek a dolgok, mert unalmas felnőtt vagyok, és ezt meg is szoktam neki mondani, ekkor kicsit csalódott ugyan, de nem túlságosan mert a repertoárjában mindig van néhány tartalék mutatvány, amelyből előbb-utóbb egyet viccesnek nyilvánítok. Csak mert már nem bírom tovább cérnával.

Aztán ott van a fordítottja, amikor éppen nem az én tetszésemet óhajtja elnyerni, hanem csak a saját kedvére “viccelődik”. Ekkor jön valami rosszaság és tőlem hallja is már hogy “ez nem vicces!”. Korina válasza erre rendszerint az hogy: “de nekem igen!” Tehát ő általában jól szórakozik.

A másik kardinális kérdés a buli és a bulizás. Hozzánk elég sokan járnak látogatóba, tartunk vacsorapartikat illetve a házibulit követően is szívesen a nyakunkba vesszük az éjszakát. Korina ezért elég hamar megismerkedett a buli kifejezéssel. Szereti ő is nagyon a társaságot és nem is nagyon lehet ilyenkor letenni aludni. Budapesten másnap reggel is kereste a vendégeket, mert reménykedett benne, hogy hátha még mindig ott vannak nálunk.

Mostanában viszont a bulizást a saját igényei szerint formálta át. Egyik este Pécsen a szobánkba benyitva azt látom, hogy az összes gyöngy a földön szétszórva hever. Amikor rákérdeztem, hogy mégis  mit csinál a kisasszony közölte velem hogy “de ez egy buli!” és boldogan még inkább szanaszét szórta a földön a gyöngyöket. Szóval ilyen egy Korina buli. Ennek a “B” változata a könyvek szétszórásával ismeretes.

Harmadik esetben az ágyban alvásidőn már jócskán túl közölte, hogy ő most “csinál egy bulit”. Ez abból állt, hogy megfordult az ágyban és a paplanja tetejére feküdve egy pléddel betakarózva három lufival a feje körül óhajtott lefeküdni. Atán a bulinak vége lett, ahogy az lenni szokott.

A gyereknevelésben sokat segít mostanában az a tulajdonságom, hogy nagyon szeretek sokat beszélni és tudok is. Ez nagyon hasznos egy 3,5 évessel szemben. Rengeteg szóváltás esik köztünk Korinával (most is épp itt fekszik mellettem az ágyban és azt ecseteli, hogy neki miért kell(ene) velünk egy ágyban aludni és hogy biztosan nem fog rugdosni minket), mert mindenre van válasza és nagyon fel kell vérteznem magamat, hogy az enyém legyen az utolsó szó, de eddig elég jól megy. Amikor már Korinának nincs több érve velem szemben akkor csak annyit mond “de anyaaa!” Erre aztán nincs több szavam.

Így megy ez mostanában nálunk.

Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

2 thoughts on “Korina és a bulizás

    1. Igen, ez nem nagyon tagadható. Nagyon kell vigyázni, hogy milyen szókincset adunk át gyermekünknek, mert emlékeznek mindenre.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *