Shopping terápia külföldön

Amíg kedves férjuram mindenféle kód sorokból weboldalakat és applikációkat fejleszt, én kezdek befordulni a csendes, kertvárosi környezetben és a mindennapi otthonlétben. Ezért, kedd délelőtt a nyakamba vettem a várost. Egyedül! Végre oda megyek, ahova akarok! Végre nem a játszótér a cél! Gondoltam kipróbálom, hogy eltévedek-e, illetve meg akartam nézni, milyen az élet hétköznap a city center-ben.

 

20160920_110234

Busszal mentem és villamossal jöttem vissza. Egész ügyesen rájöttem, hogy mikor merre járok. Imádom Nantes belvárosát, kicsit hasonlít Pécshez vagy Budapesthez a szép történelmi épületeivel. Elsőként benéztem jópár boltba, mit tehettem volna, a busz pont annál az utcánál tesz le, ahol a divatruha üzletek vannak. Erre persze emlékeztem! H&M, Zara, Pimkie, Camaieu, az ismertek közül és sok kisebb számomra ismeretlen francia bolt. Szerencse, hogy az ember a helyzetből ki tudja következtetni, hogy mit mondanak neki, mert 3-4 boltba is bementem de egyszer sem értettem egy szót sem abból, amit az eladók rámzúdítottak.  Az biztos, hogy volt benne “madame”. Gyorsan beszélnek, de nagyon! Én azért magabiztosan válaszoltam, hogy “no merci” csak nézelődök. Sikerült vételeznem egy gyönyörű galambszürke kardigán/kiskabát féle ruhadarabot, aminek az árcéduláján forintban is rajta volt az ár, ugyanis a Camaieu egyféle címkét gyárt és kész! Máris sokkal jobban éreztem magamat! (a budapesti lakásunkat sikerült 3 hónapra kiadni, ezt meg kellett ünnepelni valamivel) Sok kis papír-írószer bolt is van a városban, itt látható az egyiknek a kirakata. Ilyenkor sokat gondolok Pongi és Pohi barátnőimre, akik nagy rajongói (többek között) az ízléses papírárúnak.

 

12 év után újra nyugodtan nézelődhettem egy Sephora-ban! Amikor New Yorkban éltem, akkor szerettem meg ezt az üzletet, de ott (is) igazából csak nézelődtem és próbálgattam a tesztereket, ami abban az időben még elég újnak számított. Ennek a kedvtelésemnek azóta is hódolok, csak itthom a Douglas volt a terep, itt pedig újra mehetek a Sephorába. Ha a lakáskiadásunk továbbra is jól megy, még vásárolni is fogok.

 

img_20160920_135006

Mindig kíváncsian szemlélem a kozmetikumokat illetve ez már egy kicsit szakmai ártalom is lett, miután egy évig dolgoztam az Omoroviczánál, ami egy magyar luxuskozmetikumokat gyártó cég. Vicces, hogy a nők mindig a távoli kozmetikumokat tartják jónak, azok tűnnek luxusnak számukra, miközben lehet, hogy a saját országunk gyártja a legjobb kozmetikumot. (lásd Omorovizca, aminél jobbat én még nem próbáltam, kár hogy igen drága) Magyarországon a francia dolgokat istenítjük, itt pedig a franciákon kívül (Lancome, Estée Lauder, Clarins) mert azért a franciák nagyon komolyan promótálják a saját országuk gyártotta termékeket, itt figyelnek az amerikaiak (Benefit, Marc Jacobs, dr. brandt)!

 

Ezután sétálgattam kicsit a kellemes öszi napsütésben és kerestem magamnak egy kávézót, ahol elsajátíthatom a franciás délelőtti kávézás fortélyait. Aztán kompromisszumot kötöttem. Az elegánsabb kiülős, turistás helyek helyett egy egyszerűbb, pultnál kérős kávézó-pékséget választottam a neve Brioche Dorée. Ugyanis találtam egy ajánlatot, miszerint egy pohár ital és egy választható pékáru 2.99 euróért az enyém lehet. Igaz, hogy ebéd előtt voltam, és az Ivoéknál (nem tudom minden franciánál így van-e) főben járó bűn ebéd vagy vacsora előtt enni valamit, de hát kérem én csak egy turista vagyok.

20160920_110102

 

A Basilique Saint-Nicolas egy gyönyörű, neogótikus katolikus templom a belvárosban. Elés szorosan veszi körül a többi épület, így kicsit elbújuk, pedig megérdemelne egy kicsit nagyobb teret. A templom először egy kápolna formájában jelent meg a 11. század vége és 12. század eleje között, aztán szokás szerint újra és újra átépítették az évszázadok során, amelyek közül a 15. századi volt a legjelentősebb, illetve 1869-ben Jean Baptiste Antoine Lassus kezei alatt nyerte el a neogót stílusát. A második világháború okozta károkat az 50-es és 60-as években helyreállították.

Utóirat a poszt elején látható manökkenhez: Kabát – 560 euró, sál – 99 euró. A táskára nem emlékszem, de talán jobb is. 🙂 Érdekes, hogy itt a luxus ruha boltok is emberszabásúan néznek ki, viszont láttam egy-két olyan fodrász szalont a belvárosban, ami olyan puccos volt, hogy oda biztosan nem mernék bemenni.

 

 

Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *