École maternelle, magyarul ovi – 2016. 09. 01.

Kicsit úgy érzem magam, mintha Bridget Jones napjóját írnám.  Persze a problémák mások, de hamarosan Bridget is utolér engem, mert mindjárt „szülni fog” a mozikban.

Első ovis napunkon délelőttre maradt ott Korina és 11:35 és 11:45 közt lehetett elhozni. Jövő héttől fog csak ott ebédelni és délutánra is maradni. Így ez a két délelőttös nap  a mi kis beszoktatásunk, ugyanis 15 perc közös rajzolás után ma reggel eljöttünk. A második gyerekes anyukák még ennyit sem maradtak ott. Én nagyon sírtam, aztán gyorsan elfoglaltam magam otthon egy kis emailezgetéssel. Szerencse (főleg az én lelki békém megőrzése érdekében), hogy csak 10 percre lakunk az ovitól gyalog. Végül persze nem volt nagy gond, csak egy picit sírt és magyarul közölte mindenkivel hogy haza akar menni az apu-anyuhoz. Azért ezt megnéztem volna élőben is.

Úgy látom, hogy itt nem annyira szigorú az óvodai élet, mint otthon. Például aki akarja az minden délutánra haza is viheti a gyerekét. Nyilván aki dolgozik, az ezt nem teheti meg, de aki egy babával otthon van az választhat így is. Sok a szünet is, őszi, karácsonyi, téli, tavaszi, simán 2 hetet kapnak egyhuzamban, viszont az év július első hetén fejeződik csak be. Nem tudom hogy van ennyi szabadsága a francia dolgozó szülőknek, de biztosan sokat segítenek itt is a nagyszülők.

Mindeközben valamilyen állandó elfoglaltságot illetve kihívást keresek magamnak, hogy valamilyen stabilitás legyen a mindennapokban. Elsősorban francia nyelvtanfolyamot keresek, másodsorban gondolkodom egy online marketing kurzus elvégzésén is. Persze élvezhetném is az életet, a semmittevést, hogy anyóséknál lakunk, hogy a férjem intéz mindent, hogy “la vie est belle”, de kiderült hogy egy földhözragadt (bika jegyű) kontrollmániás nőszemély vagyok. Talán majd később belazulok egy kicsit.

Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *