Családi hétvége

Ó a nagycsalád! Aki ezt olvassa, az tudja, hogy én Corfmaték révén lettem nagycsaládos. Na nem a magyarországon vett értelmében, ahol kizárólag 3 gyermekkel érdemelheted ki ezt a titulust állam bácsitól, hanem úgy, hogy egy nagy család tagja vagy. Nagyon szuper és nagyon fárasztó is egyben amikor 6 felnőtt és 3 gyerek van a háznál. És itt ez még nem a teljes létszám, mert 2 felnőtt 1 db 3 évessel és egy közelgő bébivel nem volt most jelen! Talán majd ha nem kell ennyire szemmel tartani a gyerekeket napközben (14 hónapos és 2 db 3 éves), akkor mi is játtszhatunk egy kicsit többet. Alig volt erre most idő, pedig a franciák nagyon szeretik a társasjátékokat, és itt nem csak a klasszikus táblás játékokra kell gondolni, amivel egy órát kell játszani. Igazából olyan itt ilyenkor, mintha egy osztálykiránduláson lennék, csak felnőttekkel és a gyerekeinkkel. Megvannak a programok, a feladatok, be van osztva a fürdőszoba, borozás, sörözés megy délután és este miután a gyerekeket sikerül ágyba tenni, mi is kártyázhatunk kicsit. Az egyetlen probléma az, hogy nem bírunk már hajnalig fennmaradni és iszogatni, hiába is szeretnénk, mert hulla fáradtak vagyunk már este 10 körül és a gyerekek bizony felkelnek reggel 6-7 között akár tetszik akár nem. Nagyon jó kis víkend volt, sok sziesztázással és evés-ivással!

20160902_182258

Egyetlen problémánk így vasárnap délután, hogy Korina nem akar oviba menni. Na nem mintha ez 2 ott töltött délelőtt után meglepő lenne, de azért nagyon rossz nézni ahogy sír emiatt és csak mondogatja, hogy nem akar ott aludni. Jobb is lesz nem emlegetni ezt a fránya óvodát, csak odamenni és kész.

És hogy egy jó hírrel fejezzem be a hétvége krónikáját, már 4 nap itt tartózkodás után érzem, hogy a családi élet témái közül  szinte mindent megértek már franciául, illetve mindig tudom épp miről van szó. Ez óriási mértékben növeli a komfortérzésemet. Már csak az hiányzik, hogy én is el tudjam mondani, amit szeretnék és lehetőleg ne egy óra alatt nyögjek ki 2 mondatot! Valóban hihetetlen azt átélni, amit az ember alapvetően tud, hogy az adott nyelvkörnyezetben mennyivel könnyebb egy nyelvet elsajátítani. A szavak is szinte ragadnak az emberre, mert az életből jönnek, egy mesekönyvből, egy jó családi szoriból, vagy az ebéd közben hangzanak el, így persze mindenre könnyebb emlékezni. Hálás vagyok, hogy ez a fajta élvezetes tanulás most megadatik nekem. Egyrészt mert így buli, másrészt mert nincs nyomás, harmadrészt, mert kicsit olyan mintha megint 17 éves lennék és a nyelvtanulás a fő feladatom. Ezt már akkoriban is szerettem.

Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *